A kémény akár hiszik akár nem az egyik legfontosabb része épületeinknek. Az országban kb. 6 millió, igen, hatmillió kémény van. Majdnem mindenkinek van egy. Ezért is fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé szennyezzük a levegőnket. Magyarországon sajnálatosan nagyon sok a rossz kémény, mivel évtizedeken át (az úgynevezett IKV időkben) nemigen foglalkoztak a karbantartással, felújítással. A helyzetet pedig tovább rontotta a korszerű gáztüzelés robbanásszerű elterjedése. A gáz égéstermékének lényegesen alacsonyabb kilépő hőmérséklete és magasabb vízgőztartalma okozta a kémények intenzív állagromlását. A savas kondenzátum kioldja a téglakémény fugáiból a kötőanyagot, ezáltal a téglák bedőlhetnek, megnehezítve, megakadályozva az égéstermék távozását. Komfortos életünkhöz hozzátartozik ma már az épületek igényszerinti fűtése és az állandó hideg-melegvíz. A különböző tüzelőberendezésekből - a felszabaduló hőmennyiség hasznosítása után - az égésterméket, mint "hulladékot" el kell távolítani. Már a barlangokban lakó őseink is csak akkor nézhettek a füstmérgezés veszélye nélkül a tél elé, ha a barlangnak nem csak bejárata, hanem a tetején füstelvezető nyílása is volt. Ez utóbbit helyettesíti ma a kémény. Az égéstermék ebben az esetben "magától", azaz a hőmérsékletkülönbség miatt kialakuló sűrűségkülönbség hatására, tehát gravitációsan távozik. Természetesen ehhez szükség van az úgynevezett kéményáramkörre, vagyis ennek működésére. Jól látható, ha például megakadályozzuk a kazán helyiségébe a friss levegő bejutását (fokozott légzárású nyílászárók alkalmazásával), akkor az égéstermék sem képes eltávozni. |